A környezetváltozás régi és jól bevált kiegészítő gyógymódja a fásultságnak, kizökkent a megszokásból, lelkesedéssel tölt el, és új erőre kaphatsz tőle. Ma is sokan vannak, akik akkor tudnak igazán kikapcsolódni, ha elutaznak otthonról, mert így a pihenésüket biztosan nem zavarják meg a házkörüli teendők és egyéb rutinaggodalmak. Az új környezet kreativitásra, új felfedezésekre vagy nyugalomra inspirálhat, attól függően, hogy mi frissítene fel leginkább. 

Persze, környezetváltozás alatt nem kell mindjárt világkörüli utat érteni. Lehet, hogy már a közeli erdőben tett séta és egy wellnessezéssel összekötött hétvégi kirándulás is sokat dob a hangulatodon. De lássuk, mi mindenre is jó a környezetváltozás.

Különösen a nagyvárosban élőket érintik az olyan civilizációs ártalmak, mint a mozgáshiány, a zajártalom és a rossz levegő. Ezek a tényezők már önmagukban is stresszfaktorok, így nem is csodálkozhatunk rajta, hogy a városiak hajlamosabbak a szorongásra és a depresszív tünetekre. Ha te is azok közé tartozol, akik a betondzsungelben próbálnak túlélni, különösen sokat profitálhatsz egy vidéki kirándulásból. A kutatások szerint az erdő nemcsak nyugtató hatással bír, de a növények illata mintegy aromaterápiaként javítja a hangulatot. A természettel való kapcsolat összességében meditatív állapotba hoz és lecsendesíti az elmét.

Az utazás többféleképpen is serkenti az agyműködést: a friss levegő javítja az agy oxigénellátását, így segít a koncentrációban. Azzal, hogy szó szerint kiszakadsz a megszokásból, átvitt értelemben is új kilátásokat nyerhetsz, és ráláthatsz egy-egy téma addig észrevétlen összefüggéseire. Nem kizárt, hogy még új agysejtek is keletkeznek a környezetváltozás hatására, ezzel kapcsolatban azonban még zajlanak a kutatások. Abban viszont a legtöbben egyetértenek, hogy amikor egy merőben új helyzetben találjuk magunkat, addig ismeretlen tájjal körülvéve, különösen, ha ehhez valamilyen addig nem próbált tevékenység is társul, akkor új kapcsolatok keletkeznek az agysejtek között. Mindez fejleszti a kreativitást, segít a döntéshozásban, növeli a produktivitást és megelőzheti a szellemi leépülést.

Ha másért nem is, az örömfaktorért már önmagában érdemes utazni. Na meg persze azért, hogy legyen mit várni. A Surrey Egyetem kutatása szerint nemcsak maga az utazás, hanem a tervezgetés is boldoggá teszi az embert, sokan pont azért kezdik el már januárban nézegetni a szálláshelyeket, mert ez pozitív töltést ad a mindennapokhoz. A tanulmány szerint egyébként a vakációtervezés az élet más területeire is pozitív hatással van, a nyaralni szándékozók bizakodóbbak egészségi állapotukat, gazdasági helyzetüket és életminőségüket illetően.

Úgy tűnik, az új élményeknek akkora jutalomértékük van, hogy akár érdemes lehet miattuk a kiadásokat is átcsoportosítani. Ez úgy derült ki, hogy a kutatók sorban állók hangulatát vizsgálták, és azt találták, hogy az élményre várók sokkal vidámabbak voltak, mint azok, akik valamilyen tárgyat, például ruhát vásároltak.  

Végül, de nem utolsósorban, ahogyan az az Amerikai Utazási Szövetség felméréséből kiderül, a párkapcsolatok is sokat profitálhatnak a közös kiruccanásból. Az eredmények szerint az utazás hosszú távon is jó hatással van a szerelmesek életére azzal, hogy szorosabbá teszi a kapcsolatot. Megerősíti a közös érdeklődést, a közös célokba vetett hitet, sőt, még a szenvedélyt is újjáélesztheti. Az összekovácsolódáshoz egyébként nemcsak a kellemes élmények, hanem a nehézségek együttes megoldása és a közös tervezés is hozzájárul.