A testmozgásról a legtöbben tudják, hogy javítja a hangulatot, de az elméletek nem mindig segítenek felkelni a kanapéról, amikor az ember épp mélyponton van. Pedig csak az első lépés nehéz, aztán már megy minden, mint a karikacsapás. Még csak meg sem kell erőltetnünk magunkat, a kutatások szerint ugyanis a pozitív hatások már öt perc könnyű mozgás után elkezdenek mutatkozni. A hangulatjavítás, a dopamin- és szerotonintermelés, a szorongáscsökkentés már akkor is elkezdődik, ha a maximális pulzuszámnak csak mintegy a 40%-át éred el.

Nem a gyakorlat intenzitásán van tehát a hangsúly, hanem azon, hogy olyan mozgást válassz, ami épp illik a hangulatodhoz. Lehet ez néhány mozdulat, egy-két karkörzés, egy pár jógaászana, egy könnyed tánc a kedvenc zenédre vagy egy laza séta. A mozgás azért is jó, mert a testhelyzeted hat a hangulatodra is, bizonyos érzelmi állapotok a testhelyzethez is kötődnek. Ezért egy jókora nyújtózással máris változnak az érzések is. 

Az érintéstől szintén jobb kedved lesz, egy baráti ölelés, egy szerelmes simogatás vagy egy lazító masszázs egészen mély változásokat indít el a szervezet hormontermelésében. Érintés hatására csökkennek a stresszhormonok és beindul az oxitocintermelés, ami nemcsak a kötődésért felelős, hanem csökkenti a fájdalom- és félelemérzetet is. Nem kell aggódnod akkor sem, ha épp teljesen egyedül vagy, hiszen érintéshez bárhol, bármikor hozzájuthatsz. Csak dörzsöld meg egy kicsit a homlokod, a kezed és a nyakad, ez a rögtönzött kis masszázs lassítja a pulzust és csökkenti a kortizol nevű stresszhormon termelését. Természetesen klasszikus masszázskezelésen is részt vehetsz, emellett az állatok simogatása és a zuhanyzás is terápiás hatású.

A zene áldásai számtalan területen mutatkoznak a gyerekneveléstől kezdve az ünnepekig, a kreativitás fokozásától kezdve a tanulás segítésén és a koncentráció fejlesztésén át a relaxációig. Természetesen a tudomány sem vonhatja ki magát a zene varázsa alól, de a kutatók nem csak a szórakozásra utaznak. Az érdekli őket, hogy pontosan mi is történik zene hatására az agyban, erre pedig új tudomány is született, a neuromuzikológia. A tudósok rájöttek, hogy a zenehallgatás és a zenélés úgy hat, mint egy lelki simogatás: az érintéshez hasonlóan csökkenti a kortizolszintet, emellett növeli a dopamint, amit motivációs molekulának is hívnak, és az agy jutalomközpontjának működésében van szerepe. Még csak vidámnak sem kell feltétlenül lennie a zenének, hogy gyógyítson. Előfordulhat, hogy a hangulatodnak egy melankolikusabb dal felel meg, és éppen az segít az aktuális érzelmek feldolgozásában. 

Ha szeretnél még inkább elmerülni a hangok gyógyító erejében, akkor érdemes kipróbálnod a hangfürdőt, mely az ősi hagyományok folytatásaként dobok, gongok és hangtálak segítségével segít az ellazulásban és hangol pozitívabb hozzáállásra.

A folyadékpótlás minden évszakban kulcsfontosságú az egészség, a kiegyensúlyozott hangulat, a frissesség megőrzéséhez. Erre a hidegben leginkább egy jó forró ital, például egy tea vagy egy kakaó tűnik alkalmasnak. Ha nincs kifogásod a fűszerek ellen, akkor készíthetsz chai teát, vagy chai lattét, melybe hagyományos keleti fűszerek kerülhetnek. A szegfűszeg és a gyömbér mellett tehetsz bele kardamomot, mely csökkenti a szorongást és a depressziót, míg a fahéj élénkít és segíti a koncentrációt. A gyógynövények közül többek között a sáfránynak és a ginzengnek van bizonyítottan kedélyjavító hatása.